Egyensúly AE Egyesület

Alapszabálya

A jelen Alapszabály az Egyesület közgyűlése által 2017. április 10. napján elfogadott, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya az Egyesületnek. A módosítások vastag betűvel vannak megjelenítve, azokra a 2013. évi V., 2011. évi CLXXV. tv. És a 2011. évi CLXXXI. tv., valamint a 2013. évi CLXXVII. tv. alapján, figyelemmel az 1993. évi III. tv. rendelkezései alapján kerül sor.

I.

Általános rész, általános rendelkezések

1. Az Egyesület neve: Egyensúly AE Egyesület
2. Formája: Közhasznú Egyesületnek
3. Székhely: 5600, Békéscsaba, Kolozsvári u. 62.
Levelezési cím: 5600 Békéscsaba, Kolozsvári u. 62.
4. Működési területe: Magyarország, Dél-Alföldi régió, Békéscsaba Kistérség, Békéscsaba, azaz a működési terület országos.
5. Hivatalos nyelve: magyar
6. Alapítás éve: 2003.
7. Bélyegzője:
a körbélyegző méretére és tartalmára vonatkozóan a Vezetőség dönt azzal, hogy a bélyegzőnek tartalmaznia kell az egyesület teljes nevét.
A fejbélyegző az egyesület nevét és székhelyét, email címét, telefon számát, honlapja nevét és az ágazati azonosítót tartalmazza.

Általános szabályok és rendelkezések az egyesületre nézve:

Az Egyensúly AE Egyesület – a továbbiakban „az Egyesület” – hagyományőrző civil szervezetként kíván működni Békéscsabán. A Békéscsabán elindul alkoholellenes mozgalom hagyomány, több, mint fél évszázados művelése a szociális és egészségügyi, valamin a több, mint egy évtizedes egyesületi múlt megőrzése céljából, a magasabb szintű szakmai munka érdekében, a városi önkormányzattal történő szoros együttműködés alapján.

Az egyesület alapszabálya a 2013. évi V. tv., 2013. évi CLXXVII. v., 2011. évi CLXXV. tv., a 2011. évi CLXXXI. tv. Rendelkezései szerin szabályozza az egyesület szervezetté, tagságát, működését, a tagok jogait és kötelezettségeit, az egyesület megszűnésére vonatkozó szabályokat.
Az egyesület a törvény érelmében tevékenységével nem sértheti a Magyarország alkotmányának rendelkezéseit: működésével egyéb törvényt nem sért, nem valósít meg bűncselekményt, és bűncselekmény elkövetésre való felhívást, mások jogainak megsértését, vagy szabadságának sérelmét.

Az egyesület önálló jogi személy. Az egyesület, mint közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkénesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek és a megfelelő társadalmi támogatottság jogszabályi feltételei is fennállnak. Az egyesület az alapszabály szerinti közhasznú tevékenységeit, az alapszabályban megjelölt közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, és alapszabálya nem zárja ki, hogy az egyesület tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az alapszabályban meghatározott alapcélok szerinti tevékenysége megvalósítását nem veszélyeztetve végez, és a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, az az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja, továbbá nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatás nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamin fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet sem állít, és nem is támogat.

Az egyesületnek több tagból álló legfőbb szerve – közgyűlése – van, az ügyintéző és képviseleti szerveinek ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság azonban a jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. Az egyesület alapszabálya tartalmazza a közgyűlés vonatkozásában az ülésezés gyakoriságára, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára, a szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére, a Felügyelő Bizottság létrehozására, hatáskörére és működésére, valamin a szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat. Az alapszabály, illetve ennek felhatalmazása alapján az egyesület belső szabályzata rendelkezik olyan nyilvántartás vezetéséről, , amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható, a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, a szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint a szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébkén érdekelt.

Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtó, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem érve az egyesület legfőbb szervének azon tagjai, akik tisztséget nem töltenek be),
a szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másként nem rendelkezik,
a szervezet cél szerinti juttatásaiból részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatás –, illetve
az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
Az egyesület vezetői tisztségviselői vonatkozásában nem állhat fenn a 2011. évi CLXXV. törvény 39. §-a szerint kizáró ok. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy olyan tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölthet.
Ha a szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, vagy ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő szerv tagja a szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az alapszabály így rendelkezik. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény ( mulasztás ) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
A legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte estén a legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. Az egyesület a vezető tisztségviselőt a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesíti. Az egyesület bármely cél szerinti juttatását – az alapszabályban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az este összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van ( színlelt pályázat ). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsájthat ki. A gazdasági – vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. A szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzé tenni. Az egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
Az egyesület feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reál irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.
II.
Az egyesület célja
8. Az egyesület elsődleges célja a gyógyult, vagy kezelés alatt álló szenvedélybetegek társadalmi beilleszkedésének megkönnyítése. Ezen cél érdekében az egyesület:
hozzájárul az egészséges életmód kialakításához.
segítséget nyújt abban, hogy a gyógyult szenvedélybetegek beilleszkedhessenek a régi, vagy új családi, munkahelyi közösségükbe.
erős és korszerű egyesületi élettel, annak propagálásával elősegíti az akarati, érzelmi és közösségi nevelést, elősegíti a gyógyult szenvedélybeteg közéletbe való visszatérését.
programok szervezésével gazdagítja a szabadidő hasznos és tartalmas kihasználását.
8.1 Békéscsaba városában a szenvedélybetegek civil segítsége több mint fél évszázada jelen van. Ettől kezdődően a városi polgárok mindig is érdeklődéssel fordultak a segítség lehetősége iránt, és az egyesületnek a jövőben is célja, hogy színvonalas, eredményes magas szakmai tevékenységgel a város polgárai számára szolgáltatásokat biztosítson.
8.2 Az egyesület tagja az Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetségének.
8.3 Az egyesület rendezvényein biztosítja mindazok részvételét (az egyesületi tagokon kívül), akik a fenti célok szerinti a rendezvényeken részt kívánnak venni.
8.4 Az egyesület tevékenysége során szociális feladatokat lát el. A civil szervezet által végzett tevékenység, amely a feladatok körébe tartozik, az 1993. évi III. tv. nyilvánítja közfeladattá.
9. Az egyesület általános célkitűzéseit az alábbi gyakorlati tevékenységgel is elő kívánja segíteni:
különféle szerveztek bevonásával prevenciós munkát végez a veszélyeztetett réteg számára.
a szenvedélybetegek gyógyításának elősegítése a gyógyintézettel és a beteggel való személyes kapcsolattartás.
a gyógyulás utáni rehabilitációt szabadidőklub működtetésével, különféle rendezvényeivel segíti.
mentális csoportfoglalkozás:
kulturális rendezvények
sport rendezvények
turisztika, kirándulások
képességfejlesztő szabadidős foglalkozások
10. Az egyesület célja és tevékenysége megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseinek.
11. Az Egyesület közhasznú tevékenysége során, a következő feladatokat végzi:
11.1 Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító egészségügyi rehabilitációs tevékenység.
11.2 Szociális tevékenység, családsegítés
védett szállás
nappali ellátás
közösségi ellátás
utcai szociális munka
megkereső tevékenység
hajléktalan emberek számára szociális szolgáltatás nyújtása
érdekképviselet
közösségfejlesztés
gyermekek napközbeni ellátása: bölcsődei ellátás, illetve gyermek felügyelet
adománygyűjtés, adományosztás
11.3 Nevelés, ismeretterjesztés
felnőttképzés
ifjúsági munka
képzéshez szükséges szolgáltatások, pszichoszociális szolgáltatások, kiegészítő szolgáltatások, munkaerő piaci szolgáltatások, illetve a képzéshez történő bevonáshoz kapcsolódó szolgáltatások
fogyasztóvédelem/ pénzügyi fogyasztóvédelem
pénzügyi kultúra fejlesztése
pénzügyi fogyasztói tudatosság növelése
az elhelyezést, elhelyezkedést és a munkahelyi beilleszkedést segítő szolgáltatások, utógondozás
11.4 Kulturális tevékenység
11.5 Hátrányos helyzetű, diszkriminációval leggyakrabban sújtott társadalmi csoportok: fogyatékos személyek, nők, fiatalok és idősek, mélyszegénységben élők (kiemelten a romák, a gyermekek és a hátrányos helyzetű településeken élők) családok és önkéntesek társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
11.6 Sport, turisztika (kivétel a munkaviszonyban és polgári jogi viszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység).
11.7 Rehabilitációs csoportfoglalkozás – rehabilitáció foglalkoztató
11.8 Hasonló célú és jellegű hazai és külföldi szervezetekkel kapcsolat építés és fenntartása
11.9 Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése ideértve a munkaerő – kölcsönzést és a magán – munkaközvetítést is – és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások biztosítása.
11.10 Közhasznú szervezetek számára, – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető- szolgáltatások nyújtása.
11.11 Tehetség gondozás.
11.12 Fenntartható vidék fejlesztés.
11.13 Az egyesület a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlen kapcsolódó bevételt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
fogyasztóvédelmi szolgáltatás
közérdekű munka
szociális foglalkoztatás
adománybolt létrehozás és működtetése
egyéb személyi szolgáltatás
egyéb oktatás
egyéb személyi háztartási cikk javítása (pl. kerékpár- javítás)
egyéb takarítás
zöldterület kezelés
használt cikk bolt kiskereskedelem létrehozása, működtetése
11.14 Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
11.15 Az egyesület nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselő jelöltet sem állít, és nem is támogat.
III.
Az egyesület tagsága

12. Az egyesület tagja lehet minden 14. életévét betöltött személy, aki kéri felvételét és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában.

12.1 Az egyesület tagja lehet bárki, minden természetes személy (Ptk. 2:1.§) és minden jogi személy (Ptk.3:1.§), aki az egyesület céljait elfogadja, az alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el, és akit a közgyűlés a tagok sorába felvesz.

12.2 Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni

12.3 Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

12.4 A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja

12.5 A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők

12.6 A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
A tagdíj mértéke 18. életévét be nem töltött egyesületi tag esetében 50 forint /fő/hó. 18. életévét betöltött egyesület tag esetén 100 forint /fő/hó, amely minden hónap 15. napján válik esedékessé, egy összegben, készpénzben. Tekintettel arra, hogy az alapszabály a tagságot tagdíjfizetési feltételhez köti, és ha a tag határidőre tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, majd a 15 napos póthatáridőre sem teljesít, az egyesület a tagsági viszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról a közgyűlés dönt. A tag kizárására vonatkozólag a Ptk.*3:69.§(1) és (2) rendeltetéseit kell megfelelően alkalmazni.

13. Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.

14. Jogi személyiségű tagként felvehető az a jogi személy, aki nyilatkozatban vállalja az egyesület anyagi támogatását.

15. Az egyesületi tagok és jogi személyek felvétele a vezetőség hatáskörébe tartozik. Ha a kérelmezőt a vezetőség az egyesület tagjai sorába nem veszi fel, az elutasított 15 napon belül felszólalhat és kérheti, hogy a legközelebbi közgyűlésen hallgassák meg. Vitás esetben a tagfelvételről a közgyűlés dönt.

16. Az egyesületi tagság megszűnik:

kilépéssel, bármikor, indoklási kötelezettség nélkül, melyet a tag írásban jelez a vezetőség felé,
kizárással, (A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a vezetőség – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A kizárást kimondó írásbeli határozatot a vezetőség hozza meg, amit írásba kell foglalni és indoklással (az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást) kell ellátni, valamint a taggal közölni kell. A határozattal szemben a kizárt tag jogorvoslatért a soron következő közgyűléshez fordulhat írásban, mely jogorvoslati kérelemről a közgyűlés dönt. A közgyűlés e tárgyban meghozott döntésével szemben további jogorvoslatnak helye nincs.)
a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával (közgyűlés dönt);
a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A tagdíjat a Közgyűlés határozza meg. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tagsági jogviszony egyesület általi felmondását, amennyiben az elnökség a tagot – igazolható módon – 30 napos póthatáridő tűzésével felhívta az elmulasztott tagdíj megfizetésére és a felhívásnak a tag határidőben nem tett eleget.

17. Kilépés esetén a tagsági viszony a bejelentés napján szűnik meg.

18. A tagok sorából ki lehet zárni azt:

akit a bíróság szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt
aki közösség ellenes magatartást tanúsít
aki az egyesület jó hírnevét veszélyeztető tevékenységet folytat

19. Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja.

IV.

Az egyesületi tagok jogai és kötelezettségei

20. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok csak személyesen gyakorolhatják (jogi személy tag esetében erre a jogi személy képviselője jogosult).
Az egyesület tagjainak jogai:

részt vehetnek az egyesület közgyűlésén
tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a közgyűlésen
bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók ( választani csak nagykorú természetes személyt lehet )
jogosultak részt venni az egyesület rendezvényein
a vezetőség által meghatározott feltételek szerint részt vehet a terápiás csoportok és műhelyek munkájában, használhatja az egyesületi létesítményeket, igényelheti az egyesület szakembereinek, valamint jogsegély szolgálatának segítségét
részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben
a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphat

Az egyesület tagjainak kötelességei:

kötelesek megtartani az alapszabály, és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az egyesület szerveinek határozatait
kötelesek teljesíteni az egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását
kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni, melynek jelenlegi mértéke 100. –Ft azaz egyszáz forint havonta, tagonként
az egyesület vagyonának a védelme és megőrzése
az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét
a közgyűlés rendjének betartása
lakcímének bejelentése, annak változását követő 8 napon belül

V.

Az egyesület szervei és tisztségviselői

21. Az egyesület szervei:

a közgyűlés
az egyesület vezetősége
a felügyelő bizottság

22. Az egyesület tisztségviselői:

a vezetőség elnöke és tagjai ( elnök, elnökhelyettes, titkár )
felügyelő bizottság elnöke és tagjai

V/1.A közgyűlés

23. A közgyűlés a tagok összessége az egyesület legfelső szerve. A közgyűlésen a természetes tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt. A közgyűlés nyilvános, de kivételes jelleggel, a személyiségi jogok védelme érdekében, ilyen indítványra zárt ülés is elrendelhető.

24. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

az alapszabály elfogadása és módosítása
a vezetőség elnökének és tagjainak, az ellenőrző bizottság elnökének és tagjainak a megválasztása, visszahívása
az éves költségvetés elfogadása
a vezetőség éves beszámolójának megvitatása és elfogadása, és az egyesület éves beszámolójának elfogadása
más szervekkel való egyesülés, a szétválás és a megszűnés kimondása
az éves tagdíj összegének megállapítása, illetve a tagdíj módosítása
az egyesület működésével kapcsolatos közhasznúsági melléklet elfogadása, amely jelentést a tárgyévet követő év legkésőbb június 30. napjáig a nyilvánosság számára elérhető módon közzé kell tenni
döntés minden olyan egyéb kérdésben, melynek döntését a vezetőség, az alapszabály vagy a jogszabályok a közgyűlés hatáskörébe utal

25. A közgyűlést az egyesület elnöke hívja össze évente legalább egy alkalommal az adott év első negyedévében. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, vagy ha azt a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri, illetve az alapszabályban vagy jogszabályban meghatározott egyéb esetben. A rendkívüli ülés összehívására irányuló kérelmet a tagoknak saját aláírásukkal hitelesíteni kell. A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Gyulai Törvényszék elrendeli.

A vezetőség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszűntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

25.1. A közgyűlést az Elnök meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell:
a) a jogi személy nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét;
d) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az ügyvezetés a tagnak – kérelmére – köteles felvilágosítást adni.

25.2. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül (8 nap) a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

25.3. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult 2 napon belül dönteni. A döntést, valamint elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak elfogadásától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

25.4. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

25.5. A közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

25.6.) A 25.4.) és 25.5.) bekezdésekben foglalt esetek körébe nem eső, nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az egyhangúságra vonatkozó feltételtől eltér.

26. A Közgyűlést az elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább tizenöt naptári nappal meg kell küldeni.

26.1. A megismételt közgyűlés az eredeti Közgyűlés után 3 és legfeljebb 15 nappal követő időpontra összehívható, de csak abban az esetben, ha arra a meghívóban utalás történt. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendi kérdések tekintetében határozatképes. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

26.2. A Közgyűlés nyilvános. Azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt, valamint minden 3. személy, aki azon megjelenni kíván.

26.3. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + egy fő jelen van.

26.4. A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazásra jogosult tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve:
Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

26.5. A tag a közgyűlésen meghatalmazottal nem képviselheti magát. Az elnök, elnökhelyettes, a titkár, az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai megválasztásához jelenlévő tagok kétharmados szótöbbségével meghozott határozat szükséges. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

26.6. Az évi rendes közgyűlésen meg kell tárgyalni az éves pénzügyi tervet, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számviteli törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.

27. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

27.1. A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
27.2. A Közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági melléklet elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

28. A Közgyűlés levezető elnöke az elnök, akit akadályoztatása esetén a közgyűlés által megválasztott tag helyettesít.

28.1. A Közgyűlés a vezetőket és tisztségviselőket mindig titkos szavazással választja meg. Egyébként pedig a Közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza.

28.2. A Közgyűlésen hozott határozatot az érintettekkel igazolható módon írásban közölni kell, valamint az egyesület székhelyén ki kell függeszteni.

29.) A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

29.1.) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés helyét és idejét;
c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

29.2. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

29.3. Az egyesület ügyvezetése köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet az egyesület dokumentumai között elhelyezni és megőrizni.

29.4. Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az ügyvezetéstől.

29.5. A közgyűlési határozatokat a jegyzőkönyvben alkalmanként egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell rögzíteni (pl.: 1/2013.(09.25.) számú határozat).

V./2. A vezetőség

30. A vezetőség az egyesület általános hatáskörű végrehajtó szerve, amely gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint az egyesület életének, működésének folyamatos biztosításáról. A vezetőség három tagból áll, az elnököt, az elnökhelyettest és a titkárt a közgyűlés választja meg négy évi időtartamra az alapszabály szerint meghatározott módon és szavazataránnyal. Az egyesület képviseletére az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes önállóan, egy személyben jogosult.

31. A vezetőség dönt minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe. A vezetőség negyedévente ülésezik, üléseiről jegyzőkönyv készül. A vezetőség ülései akkor határozatképesek, ha azon minden vezetőségi tag jelen van. Határozatképtelenség esetén a vezetőségi ülést újra össze kell hívni. A vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. Mindegyik vezetőségi tagnak egy szavazata van. A vezetőségi ülésre az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait is meg kell hívni, akik szavazati joggal nem rendelkeznek megjelenésük esetén.

32. Az egyesület vezetőségének működését és gazdasági munkáját részletesebben az egyesület szervezeti és működési szabályzata rögzíti, melyet a közgyűlés fogad el.

33. Az elnök jogosult az egyesület alkalmazottaival és harmadik személyekkel a szerződéseket megkötni. A vezetőség készíti el az éves beszámolót, amit a közgyűlés hagy jóvá. A vezetőség gondoskodik a tagnyilvántartás vezetéséről, a szervezési és gazdasági feladatok folyamatos ellátásáról. A vezetőség minden tagja, az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai felett fegyelmi ügyekben a közgyűlés jár el.

33.1. Az elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyezni. A bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.
A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is) megállapítható.

33.2. Az Elnökség köteles a közgyűlés és a vezetőség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni

V./3. A Felügyelő Bizottság

34. A Felügyelő Bizottság három tagból áll. Elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg négy évi időtartamra az alapszabályban meghatározott módon és szavazati aránnyal. A Felügyelő Bizottság feladata az egyesület szabályszerű működésének, vagyonkezelésének és számviteli rendjének kialakítása, valamint ellenőrzése. Évente egy alkalommal átfogó vizsgálatot kell végezni, munkarendjét és ügyrendjét maga határozza meg, adminisztrációjának elvégzéséről a Felügyelő Bizottság elnöke gondoskodik. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, illetőleg ügyrendje szerint ülésezik. /4Az ülés akkor határozatképes, ha azon minden tag és az elnök jelen van, határozatit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg.

35. A Felügyelő Bizottság éves tevékenységéről a közgyűlésnek évente beszámolni köteles.

36. A Felügyelő Bizottság feladatait, működésének egyéb szabályait az egyesület Szervezeti és Működési szabályzata tartalmazza.

V./4. Az egyesület tisztségviselői

37. Az egyesület tisztségviselői 4 év időtartamra kerülnek megválasztásra.

38. Az egyesület tisztségviselői: a vezetőség elnöke és tagjai (Elnök, Elnökhelyettes, Titkár), továbbá az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai. A tisztségviselőket a közgyűlés nyílt szavazással, a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbséggel választja meg.

39. A tisztségviselők megbízatása az alábbiak esetén szűnik meg:
törvényben szabályozott kizáró ok;
szervezeti tagság megszűnése;
határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
visszahívással;
lemondással;
a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

40. A tisztségviselő visszahívására az egyesületi tagok legalább 10%-ának írásbeli indítványa alapján akkor lehet kezdeményezni, ha a vezető tisztségviselő nem az egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján jár el, továbbá, ha a jogszabályokban, hatósági határozatokban, az alapszabályban, a közgyűlés által meghozott határozatokban foglalt kötelességeit vétkesen megszegi.

41. A visszahívási eljárás lefolytatására az elnök, az írásbeli javaslat beérkezésétől számított 30 napon belül rendkívüli közgyűlést köteles összehívni.

42. Nem vehet részt a visszahívási eljárásban elnökként, tagként, jegyzőkönyvvezetőként:
aki a visszahívási eljárás alávont személynek hozzátartozója,
akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként hallgattak meg,
akinek a visszahívás elmaradásához érdeke fűződik,
aki a visszahívási eljárás alá vont személlyel perben, vagy haragban áll,
akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható el

43. Amennyiben a visszahívási eljárás a szervezet elnökét érinti, a közgyűlés köteles tagjai sorából más levezető elnököt választani, akit erre az egy esetre elnöki jogkörre ruház fel. A szervezet elnöke vagy az ülést vezető személy hivatalból, vagy kifogás alapján köteles az érdekeltség kérdésében határozatot hozni. Az ügyben érintett személy az összeférhetetlenséget köteles bejelenteni és tevékenységét az eljárásban egyidejűleg megszüntetni. Összeférhetetlenség megállapítása esetén a közgyűlés az érintett személyt az eljárásból kizárja és tevékenységével érintett részében megismétli.

44. Az eljárás során az eljárás alá vont tisztségviselőnek lehetősége van előadni védekezését a vele szemben felhozott vádakkal kapcsolatban.

45. Az eljárás alá vont tisztségviselő visszahívásáról a közgyűlés dönt.

46. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban a szervezet működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá. A lemondás hatályosság válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. A közgyűlés a lemondás bejelentésétől számított 60 napon belül köteles a lemondott tisztségviselő mandátumának még fennmaradó részéig terjedhet.

V./4./1. A tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

47. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az Egyesület tagja, illetőleg az Egyesület képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt (Btk. 61.§. (2) bekezdés i) pontja).

Felügyelő Bizottságra vonatkozóan:

Felügyelő Bizottsági tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet Felügyelő Bizottsági tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet Felügyelő Bizottsági tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Aki valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül is igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatása.

48. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
a szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik,
a szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
az a) -c) – pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója

49. A közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az Állami Adó- és Vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
amellyel szemben az Állami Adó – és Vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
amellyel szemben az Állami Adó – és Vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
amelynek adószámát az Állami Adó – és Vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
50. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

51. A közhasznú szerevet a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint a személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

V./4./2. Az egyesület elnöke

52. Az elnök az egyesület törvényes képviselője, akit akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesít.

53. Az elnök látja el az egyesület általános vezetését. Ennek keretében:
Felelős az egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért,
kapcsolatot tart a vezetőség tagjaival és gondoskodik arról, hogy intézkedéseit a közgyűlés és a vezetőség határozataival összhangban legyenek.
Képviseli az egyesületet hatóságok, más szervek és személyek előtt.
Vezeti a közgyűlést és a vezetőség üléseit.
A közgyűléstől vagy a vezetőségtől kapott eseti felhatalmazásnak keretei között szerződéseket és megállapodásokat köthet az egyesület nevében.
A tagok által a közgyűlés napirendjével kapcsolatban, írásban megtett észrevételeket és javaslatokat a közgyűlésen ismerteti.
Gondoskodik a határozatok és jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtásáról.
Gyakorolja az aláírási és utalványozási jogkört, szervezheti és működési szabályzat vonatkozó részei szerint.
Intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az egyesület más szerve, illetőleg tisztségviselője hatáskörébe.
Az elnök munkáltatói jogkört gyakorolhat.

V./4./3. Az elnökhelyettes

54. Az egyesület elnökhelyettesének fő feladata az elnöki munka segítése és az elnök távollétében annak helyettesítése, valamint az utóbbi esetben aláírási és utalványozási joggal is bír.

55. A vezetőség határozata alapján az elnökhelyettes valamely konkrét feladatkört is elláthat.

56. Az elnökhelyettes az elnöknek, a vezetőségnek és a közgyűlésnek tartozik tevékenységéről beszámolni.

V./4./4. Az egyesület titkára

57. A titkár fő feladata, hogy koordinálja az egyesület működését, kapcsolatot tart a vezetőség és a tagság között. A közgyűléseket és a vezetőségi üléseket előkészíti és gondoskodik azon zavartalan megvalósításáról.

58. Gyakorolja az aláírási és utalványozási jogkört és szervezeti és működési szabályzat vonatkozó része szerint.
59. Gondoskodik az egyesület alapszabály szerinti működéséről.

VI.

Az egyesület gazdálkodása

60. A közhasznú szervezetek a cél szerinti tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

61. Az éves beszámoló jóváhagyásának szabályai az alábbiak:
Az egyesület éves beszámolóját a vezetőség készíti el, azt az ellenőrző bizottság véleményezi és azt az egyesület közgyűlése fogadja el, az a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az egyesület vezetőség által véleményezett éves beszámolóját a közgyűlési meghívóhoz írásban csatolni kell.
Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A közhasznúsági mellékletet az egyesület éves beszámolójával együtt a vezetőség készíti el, és azt az ellenőrző bizottság véleményezi. A közhasznúsági melléklet elfogadása is a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A vezetőség által elkészített és ellenőrző bizottság által véleményezett közhasznúsági mellékletet is csatolni kell az közgyűlési meghívóhoz írásban.
Az egyesület éves beszámolójának jóváhagyása, a közhasznúsági melléklet elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év május 31. napjáig a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel meghozott döntése, és határozata alapján történik meg.

62. A közhasznú szervezet bevételei:
Az alapítótól, államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
A közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételt
Az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
Tagdíjak,
Egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel.

63. A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

64. A meghatározott célra nyújtott állami és társadalmi juttatásokat céltól eltérően csak az adományozó előzetes hozzájárulásával szabad felhasználni.

65. Az egyesület tulajdonában ingó és ingatlan vagyon lehet, mellyel a vonatkozó pénzügyi rendelkezések, az alapszabály és a vezetőség határozatainak megfelelően rendelkezhet.

66.Az egyesület tartozásaiért a saját vagyonával felel. A tagok saját vagyonukkal nem felelnek. A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységre kell fordítani.

67. A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

68. Egyebekben a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések irányadóak a szervezet gazdálkodására (jelenleg a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, amely í civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szól).

VII.

AZ EGYESÜLET KÖZHASZNÚ SZERVEZETKÉNT VALÓ NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES SZABÁLYOK ÉS KÖZHASZNÚ MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

69. A közgyűlés kijelenti, miszerint az egyesület a 2011. évi CLXXV. tv. 32. § (4) és (5) bek. rendelkezéseinek megfelel, erre vonatkozó nyilatkozatát a nyilvántartó bíróságnak a 2014. évi május hó 31. napjáig megküldi azzal, hogy továbbra is kéri közhasznú nyilvántartásban való feltüntetését, illetőleg további működési nyilatkozatot is kiad, és egyben előadja, hogy ettől kezdve magára a 2011. évi CLXXV. tv. és a 2013. évi V. tv. rendelkezéseit tartja alkalmazhatónak, figyelemmel a 2013. évi CLXXVII. tv. rendelkezéseire is.

70. Az alapító tagok a szenvedélybetegek támogatása céljából civil szervezetet, egyesületet hoznak létre, soraikba várják az ügy iránt elkötelezett természetes és jogi személyeket.

71. Az egyesület fontos feladatának tekinti a rászorulók ellátását, a prevenciótól az ellátáson keresztül a rehabilitációig, illetve re-integrációjukat.

72. Az egyesület rendezvényein biztosítja mindazok részvételét (az egyesületi tagokon kívül), akik a fenti célok szerint kívánnak a rendezvényeken részt venni. Fontos feladat a holisztikus ellátás megszervezése, módszertani kidolgozása, átadása.

73. A civil szervezet által végzett tevékenység, amely a szociális tevékenység körébe tartozik, e feladat teljesítését az 1993. évi III. tv. nyilvánítja közfeladattá, amely a szociális ellátásokról, tevékenységekről rendelkezik.

74. Nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.

75. Gazdasági, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy létesítő okiratában meghatározott egyéb céljainak valósítása érdekében közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

76. A gazdálkodás során elért eredményt nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.

77. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pároktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

78. Az ügyintéző és a képviseleti szerv ülései nyilvánosak.

79. Az ülést meghívó, sajtó, elektronikus sajtó útján kell összehívni, az ülés helyének, idejének megjelölésével, a tárgysorozattal, valamint utalással arra, hogy az ülések nyilvánosak.

80. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint 50%-a megjelenik.

81. Határozatait egyszerű többséggel hozza, kivéve, ha a jogszabály másként rendelkezik.

82. A közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell
az ülésezés gyakoriságára – amely évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet -, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára,
a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,
ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat.

83. A közhasznú szervezet köteles üléseiről és működésével kapcsolatban olyan jegyzőkönyvet és nyilvántartást vezetnie, amelyből megállapítható az indítványozó neve, az indítvány tárgya, az indítvány ellenzők és az azt megszavazók neve és címe, továbbá meg kell jelölnie a döntés helyét, idejét, annak tartalmát, végrehajtás módját és a végrehajtásért felelőst.

84. A döntést az érintettekkel közvetlenül, postai úton, elektronikusan, illetve sajtó útján kell közölni.

85. A közhasznú szervezet irataiba bárki betekinthet, azt a hivatali idő alatt teheti meg, előzetes írásbeli kérelem alapján, ha titoktartási nyilatkozatot tesz, azonban adatkezelésre jogosult, ha az iratok alapján hivatalos szervhez fordulhat. Az üzleti vagy személyes titokvédelem körébe tartozó adatokon kívüli okiratokról másolatot kérhet.

86. A közhasznú szervezet működésének helyét, ügyrendjét, kapcsolattartás lehetőségeit honlapját teszi közzé.

87. Szolgáltatásai igénybevételének módját nyilvánosságra hozza honlapján vagy sajtó hirdetmény útján.

88. Beszámolóit honlapján és sajtó útján teszi közzé.

89. A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

90. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatási keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

91. Nem lehet felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be).
a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

92. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az Állami Adó – és Vámhatóságnál nyilvántartott adó – és vámtartozását nem egyenlítette ki,
amellyel szemben az Állami Adó – és Vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
amellyel szemben az Állami Adó – és Vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
amelynek adószámát az Állami Adó – és Vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

93. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

94. Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

95. A felügyelőszerv ügyrendjét maga állapítja meg.

96. A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

97. A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

98. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

99. A legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított 8 napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

100. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

VIII.

Közhasznú szervezet gazdálkodására vonatkozó különös szabályok

101. A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységre kell fordítania.

102. A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

103. A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset össze körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). A pályázatot, a pályázati feltételek ismertetésével sajtó útján és a szervezet honlapján kell nyilvánosságra hozni, leírva a pályázat tárgyát, a pályázat személyi körét, a szolgáltatás módját és az eredményhirdetés szabályait.

104. Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

105. A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

106. A közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

107. A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, és abból saját költségére másolatot készíthet.

108. A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

109. A közhasznú működés felügyelete a közhasznúsági nyilvántartás.

110. A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

111. A közhasznú szervezet hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.

112. Az ügyész a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szervnél indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás ellenére sem változtat.

113. Közhasznú szervezet közhasznú jogállását az ügyészség indítványa alapján a bíróság megszünteti, ha a szervezet a megszabott határidőn belül nem, vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal teljesíti
a számviteli beszámolójának a 2011. évi CLXXV. tv. 30. §-ban szabályozott letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, illetve
a szervezet – letétbe helyezett beszámolója, közhasznúsági melléklete – nem felel meg a 32. § szerinti feltételeknek.

114. Cégjegyzékbe bejegyzett közhasznú jogállású szervezet esetében a 2011. évi CLXXV. tv. 49. § (2) bek. a.-pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

115. A bíróság az ügyész indítványa alapján megvizsgálja, hogy a közhasznú szervezet a közhasznúvá minősítés követelményeinek továbbra is megfelel-e. Ha e követelmények a vizsgált időszakban – az adatokból megállapíthatóan – nem teljesültek, a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről határoz, és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.

116. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor kötele esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan telesíteni.

117. Az egyesület közfeladat ellátására vonatkozó szerződést Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatával köti meg.

IX.

Az egyesület cél szerinti tevékenységének részletezése

118.
Szociális, egészségügyi, oktatási, sport, kulturális tevékenység
Az egyesület cél szerinti tevékenységének minden olyan formáját pályáztatás vagy kérvények útján végzi, amelyet maga vagy nem maga rendez és bonyolít le, függetlenül attól, hogy ennek forrása államháztartás alrendszereitől, csatlakozóktól vagy támogatóktól származik.
A támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit sajtó, illetve elektronikus sajtó útján nyilvánosságra hozza, figyelemmel a bírálatokra és az eredmény kihirdetésére is.
Az egyesületi cél szerinti tevékenysége és cél szerinti juttatás módjáról és felhasználásáról sajtó útján jelentést tesz, amely tartalmazza az általános számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását, vagyonfelhasználással kapcsolatos kimutatást, cél szerinti juttatások kimutatását, bevételek formájában.
Az egyesület éves közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
Kéri az egyesület, hogy a Gyulai Törvényszék az egyesületet vegye nyilvántartásba, egyúttal közhasznú jogállását tüntesse fel és ezzel működését engedélyezze.

119. A 2011. évi CLXXV. tv. szerinti közhasznú tevékenység, amit az egyesület gyakorol:
kulturális tevékenység
szociális, a munkaviszonyban és polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével.
Egyebekben a 2013. évi V. tv., 2011. évi CLXXXI. tv., 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

X.

Vegyes és záró rendelkezések

120. A szervezet működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolóinak közlésével kapcsolatban a nyilvánosságot a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítja. Biztosítja az iratbetekintés lehetőségeit, indokolt írásbeli kérelemre, amelyet az elnökhöz kell benyújtani, és tartalmazza a kérelmező azonosítására szolgáló adatokat, a megtekintett irat(ok) megjelölését és megnevezését, a betekintés, illetve a kérelem teljesítése időpontját.

121. Ezen alapszabály nem szabályozott minden egyéb kérdésben – így az egyesület megszűnésére vonatkozóan is – a 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezései az irányadóak.
Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.
Megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

A jogutód nélkül megszűnt egyesület tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

XI. Záró rendelkezések

(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvény-könyvéről szóló 2013. évi V. törvény, egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) Az Egyesület Alapszabályát a tagok a Békéscsabán, 2017. április 10. napján tartott Közgyűlése 4/2017 (04. 10.) kgy. határozattal jóváhagyta.

(3) Az Egyesület Alapszabályát a Gyulai Törvényszéknek az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.

(4) A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben egyrészt a Magyar Köztársaság Polgári Törvény-könyvéről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései, valamint az egyéb ide vonatkozó jogszabályok, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadóak.

Kelt: Békéscsaba, 2017. július 06.

…………………………………………
Schriffertné Lócskai Henriett
elnök

Záradék:
Dr. Szatmári Zsolt ügyvéd (5700 Gyula, Vásárhelyi Pál u. 3/b. 1.em.) igazolom, hogy a jelen alapszabály megfelel a 2017. 04. 10. napján megtartott közgyűlés döntésének és a hatályos jogszabályi követelményeknek.

Készítettem és ellenjegyzem:
Gyula, 2017. május 22. napján Dr. Szatmári Zsolt (5700 Gyula, Vásárhelyi Pál u. 3/B. 1 em., kamarai azonosító: 465) ügyvéd:

Skip to content